A lehetetlen nem is olyan lehetetlen?

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog
Szerző:admin

Nemrég részt vettem a Magyarországi Szemorvos Társaság éves kongresszusán. Fantasztikus terápiás lehetőségek jelentek meg az elmúlt 20 évben: új gyógyszerek, amiket a szem belsejébe is lehet adni és korábban befolyásolhatatlan betegségeket lehet vele javítani. Új lézerekkel még precízebb, még jobb műtéteket lehet végezni. A sebek, amiket a szemeken ejtenek egyre kisebbek, 1-2 mm szélesek, amiket már nem kell varrni és nagyon gyorsan gyógyulnak.

Ugyanakkor nagyon érdekes volt, mennyire le van maradva például az optikai, idegrendszeri részleg ehhez képest. Miközben máshol a világban létezik funkcionális optometria, foglalkoznak a szem és agy kapcsolatával és nagyon komoly tréningeket, korrekciókat találnak ki számos problémára, addig nálunk az optika megmaradt egy régi, elég szűklátókörű szinten. A tompalátás kezelésében ugyan megjelentek az aktív tevékenység végzését, és a 2 szemes látás fontosságát kihasználó 3D-s videojátékok, de máshol még nem tapasztalható ez. A látóélesség maximalizálása az egyedüli cél, nem különösebben foglalkoznak a 2 szem egyensúlyával, azzal pedig végképp nem, hogy a szemek mögött emberek vannak, családok, kapcsolatok, érzések és gondolatok. Mintha a szem egy statikus szerv lenne, és nem hatna rá semmi más, csak a vérkeringés és a növekedés.

Tapasztalatom szerint azonban ez nem így van. A látásban a teljes személyiségünk megnyilvánul és az aktuális fizikai, szellemi, érzelmi állapotunk is tükröződik benne. Amint dinamikus tesztekkel vizsgáljuk például a 2 szem egyensúlyi állapotát (Polateszt, Maddox kereszt), rögtön érzékeljük, ahogy hullámzik, változik a kép.

Ugyanígy nagyon érdekes konkrét eset Susan Barry-é. Ő egy neurobiológus. De amiért itt most megemlítem a nevét az az, hogy 50 évesen fedezte fel a 3 dimenziós látást. Kancsal volt ugyanis gyerekkorában, emiatt többször operálták. És bár a kancsalságát látszólag helyreállították, sztereolátása nem alakult ki. Ez egyébként nem ritkaság, általában 5-10 %-ban ez hiányzik az embereknek. Mivel 50 éves korára sok kifáradásos szempanasza lett, felkeresett egy funkcionális optometristát (nálunk egyetlen ilyen terapeuta van). Kapott tőle gyakorlatokat és elkezdtek dolgozni azon, hogy kialakuljon a fúziója, majd az egyesítése a 2 képnek, amiket a szemei láttak. És sikerült! Sue Írt erről egy könyvet, angolul lehet olvasni, a címe: Fixing my gaze. De Oliver Sacks könyvében magyarul is ír róla (O.Sacks:Az Elme szeme)

Mindez azért is érdekes, mert a szemészeti vélekedés szerint a 3D-s látás felnőttkorban már nem tud kialakulni….

Ő itt Susan Barry:

Susan Barry

Leave a Reply

Kérem, adja meg az alábbi művelet eredményét! *