Egy szemész naplójának fejezetei: gyerekkor, kancsalság, térlátás

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog
Szerző:admin

A mai szemészeti gyakorlat az, hogy a gyerekeket gyerekszemészek vizsgálják. Kitágítják a pupillát, megmérik a szem dioptriáját, szemüveget írnak és takarást alkalmaznak, néha műtétet.  A szülők számára azonban az egész gyerekkori látással kapcsolatos problémákhoz való orvosi hozzáállás kissé kaotikus és sokszor nem is eredményes.

Elmesélek egy szemléletes történetet ezzel kapcsolatban. Ma találkoztam egy családdal (anyuka és a 2 kiskamasz gyermek) akiknél a belső szemizmok gyengébbek, ezért kifelé kancsalítás alakul ki, főleg ha elfáradnak. Az édesanyának ez olvasási nehézségeket okoz, a gyerekeknél pedig kifelé kancsalításként jelenik meg. Ma már mindkét gyereknek párhuzamosan áll a szeme, jól látnak mindkét szemükkel, sőt 3 dimenziós térlátásuk is van. (ez a legmagasabb fokú látást jelenti, ami a 2 szem együttműködésével alakul ki) Az édesanya elmesélte, hogy mennyi nehézsége volt korábban, amíg a gyerekek kicsik voltak. 8 (!) szakembernél jártak, és nem volt 2 egyforma vélemény! Volt aki műteni akarta őket, volt aki azt mondta nem szabad operálni, volt aki takartatta őket, volt aki prizmás üveget akart felírni, illetve azt mondta, későn jöttek (3,5 éves korban). Ő mindenesetre nem operáltatta meg őket, mert azt túl durva beavatkozásnak gondolta. A gyerekek a maguk érzései szerint fejlődtek, sőt a kislány még arra is rájött, hogy saját magának be tudja húzni a kifelé kancsalító szemét és akkor tud jól és térben látni. Ezt tudatosan elkezdte gyakorolni és figyelni rá. Sikerült is elérnie, hogy ma már akkor fáj a szeme ha kancsalít és akkor nem fáj, ha párhuzamosan néz. Nagyon érdekes volt vele elbeszélgetni a látásáról, mert azt is elmesélte, hogy amikor távolra néz a hirtelen váltás még nehéz neki.

Ennek az oka az, hogy a távolra nézéshez a szemeket kissé kifelé kell engedni (a közelre nézéshez pedig befelé közelítjük őket). Ő megtanulta, hogy nem szabad túlságosan kiengednie a szemeit, mert akkor kifelé kezdenek kancsalítani. Ezért a gyors távoli fókuszváltáskor kicsit nehezebb megéreznie egyelőre, mennyit engedheti ki a szemeit, mert erős a belső kontroll, ami féken tartja a szemeit. Mondtam neki, hogy pár vezetett távolra nézéses gyakorlattal ügyesítheti tovább a szemeit, a kisfiúnak pedig 3D-s varázsképek nézegetését javasoltam. Ezek a képek Julesz Béla ötlete alapján készülnek, amik először zagyva ábrának tűnnek, de kicsit  tanítgatva a látásunkat és összetérítve a szemizmainkat kialakul bennük mindenféle 3D-s kép. A 3D-s képek nézése az agynak és a szemeknek egy olyan finombeállítását alakítja ki, olyan összhangját, ami testet-lelket gyógyító állapotot hoz létre.

 

3dplanet_stereogramme

Illusztráció a “Magic eye” című könyvből

 

Leave a Reply

Kérem, adja meg az alábbi művelet eredményét! *