Az egészségügyi rendszerben dolgozom, orvosként. Rengeteg probléma van a rendszer működésével, de magával a gyógyítással is. Túl sok a tudományban az információ, ráadásul állandóan változik, sokan már nem is tudnak hinni benne, tegyük hozzá jogosan. Ugyanakkor ha az alternatív megoldásokat is azonos módon akarjuk használni, tehát megspórolva az önismeretet, azok is csak körbe-körbe járatnak bennünket a problémáink körül. Csak az egyik helyett lesz majd egy másik.

Mert a valódi probléma nem a testben van, ő egy segítő, egy eszköz, felhívja a figyelmünket valamire, lehetőséget ad a mélyebb megismerésre.

Minden kérdés, bárhonnan indulok, oda vezet el: kik vagyunk valójában? Por és hamu, ami elporlad, elpusztul, vagy valami más?

Én a látásból azt tanultam meg, hogy a világ és benne minden amit látni vélünk rezgés. Mert energia. Az ember képeket lát sík felületeken és azt mondja rá: ez egy ház, ez egy autó, ez egy táj. Pedig az csak egy papírlap. Fantasztikus illúziókeltő képességünk van,  rávetítünk a világra mindenfélét, pedig a vászon a lényeg, amin mindez megjelenik…