Tanácsok monitort használók számára

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog, Látásunk titkai-blog
Szerző:admin
A monitor előtti munka egyre elterjedtebb, és egyre több családban van otthon is számítógép, amely előtt a gyerekek, felnőttek is sok órát tölthetnek naponta.Sokan érzik azt, hogy egy idő után a szemük elfárad, ég vagy könnyezik esetleg homályos a látásuk. Sokan még ma, csaknem 20 évvel a monitorok tömeges elterjedése után is bizonytalanok abban, milyen hatások érik őket munka közben. Számos tanulmány, vizsgálat született és születik e témában ma is. Időközben azonban hatalmasat fejlődött a technika, ezért érdemes áttekinteni a változásokat is. A korai katódcsöves monitorok az elektromágneses spektrum csaknem teljes tartományában sugároztak de igen alacsony, a biológiai károsodást előidéző szint alatt. Az elektrosztatikus töltődés és más kellemetlen hatások (káprázás, tükrözések, nagy méret) miatt azonban hamarosan elfoglalták a helyüket az LCD monitorok, melyeknél a fentiek nem tapasztalhatók, fényerejük azonban alacsonyabb, kontrasztosságuk gyengébb, ezért a háttérvilágítást másképp kell megválasztani hozzájuk. Mégis miből ered az a sok panasz, amit a monitort használók tapasztalnak? Ennek lehetnek technikai okai, melyek a gépek adottságaiból erednek, mint például a képfrissítési frekvencia. Az emberi szem kb.85Hz fölött már nem látja a monitor villogását. Fontos, hogy a monitor képes legyen ilyen tartományban működni és ezt be is állítsuk maguknak. Fontos a monitor megvilágítása, a tükrözések elkerülése. Nem szerencsés a túl sötét környezet, de a képernyőn tükröződő lámpa vagy napfény is igen megterhelő az emberi szem számára. A monitor kontrasztját, fényességét az adott szoba megvilágításához érdemes hangolni. Fontos a képernyő elhelyezése is, sajnos ritkán látni, hogy a tekintési sík alá kerülnének kb 10 fokkal, pedig ez a helyzet sokaknak a legkellemesebb. A szemüvegeseknek fontos tudniuk, hogy a képernyőt nézni nem az utcai vagy olvasó szemüvegben a legkényelmesebb, hanem külön erre a távolságra kimért és elkészített dioptriájú lencsében. Ezen kívül sokat számít a multifokális lencsék kialakítása, mégpedig az, hogy ezek felső területe a monitorhoz legyen kialakítva, alsó fele pedig az olvasáshoz, így kerülhető el az, hogy kellemetlen kényszertartásban kelljen ülni a monitor előtt. Mindezen paraméterek optimális beállítása után is marad egy igen fontos tényező:a saját szervezetünk tűrőképessége. A képernyő figyelése és a munkavégzés egy pszichofiziológiai munka, melynek eredményeként elfárad koncentrálóképességünk, agyunk reakcióideje lassul és más jelek is utalnak a fáradtságra, melyeket azonban nem veszünk észre. Egyik ilyen jelzés a látásunkkal kapcsolatos romlás is, hisz szemünk igen szoros együttműködésben van agyunkkal, a valódi látás ugyanis az agykéregben jön létre, mely a szemből kapott jelekre épül. Sokan magukon is tapasztalják azt a sok tünetet, amit a szakirodalom leír: homályos látás, szemfáradás, égő érzés, szemszárazság, fejfájás hogy csak a leggyakoribbakat említsem. Talán észrevette magán mindenki, hogy amikor olyan tevékenységet végez, amit igazán szeret, ilyen panaszai nem vagy sokkal ritkábban alakulnak ki. Ez is azt mutatja, hogy a látás nem egy tőlünk független fizikai folyamat, amely egyedül a szem dolga, hanem személyiségünk, érzéseink, gondolataink által nagyban motivált folyamat. Ha tehát a fent leírt panaszainkat csökkenteni szeretnénk, akkor nem csak a szemünkkel kell foglalkoznunk. Számtalan külső szemizmokat átmozgató gyakorlatot lehet találni újságokban, internetes oldalakon.. Ezek lényege, hogy nézzünk lefelé-felfelé, közelre, távolra. Ne felejtsünk el pislogni közben, mert a szemek kiszáradása is létrejön a monitor előtt, amit persze műkönnyel is lehet pótolni.Érdemes átmozgatni a szemizmokat mert ezzel javul a vérellátásuk de nemcsak ez a megoldás. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy amikor a monitor előtt órákon át ülünk és karjainkat a billentyűzeten, egéren tartjuk, óriási feszültségek keletkezhetnek a hátunkban, nyakunkban, vállunkban, karunkban. A lábunkban pang a vér, az egész keringésünk lassú. Érdemes tehát a testünket néha jó alaposan átmozgatni a lábfejektől kezdve a fejtetőig alulról felfelé haladva. Ha erre nincs módunk, akkor is próbáljuk a lábunkat ülés közben megfeszíteni aztán elernyeszteni és ugyanígy a karunkat, vállunkat is. A nyakunkat mindig lassan mozgassuk át, óvatosan lazítva oldalra, előre, hátra. A látási zavarok oka a feszültség, a túlzott koncentráció, a stressz, amit egy egyszerű gyakorlattal szemléltethetünk magunknak is. Válasszunk ki egyetlen betűt a képernyőn vagy egy papíron és csak azt az egy betűt nézzük mereven. Egy idő után egyre rosszabbul fogjuk látni. A munkafolyamat során is kerülhetünk ilyen helyzetbe és mivel homályosan látunk, még jobban koncentrálunk a betűkre, amitől egyre életlenebbé válik a látásunk. Hol van hát a megoldás? A megoldás nem abban van, hogy erőltetve élesebben és élesebben akarjunk látni, hanem abban, hogy megtanuljuk oldani a feszültséget és látásunkat felszabadítsuk ez alól a stressz alól. Hogyan lehet ezt létrehozni? Tulajdonképpen egyszerűen, néhány gyakorlatot kell mindössze végezni hozzá, azokat viszont rendszeresen és itt a rendszerességen van a hangsúly. Gondoljunk arra, hogy ha a keletkezett feszültséget nem engedjük ki magunkból rendszeres időközönként, akkor olyanok leszünk, mint az a ház, aminek eldugul a kéménye és a füst csak gyűlik és gyűlik odabent. A stressz ugyanígy rendkívül káros minden életfunkciónkra, blokkolja a szabad keringést. A képernyős munkavégzést szabályozó rendelet segítségünkre van ebben, ugyanis óránkénti szüneteket ír elő, amelyek nem összevonhatók. A fontos ebben az, hogy naponta többször rövid időre pihenjünk meg, és végezzük el a gyakorlatok valamelyikét. A teljes testet átmozgatókat és a következőket is. A szemet pihentetni úgy lehet, ha nem akarunk nézni vele. Ez azt jelenti, hogy éber állapotban sötétséget kell létrehozni. Legegyszerűbb módja, ha lehunyjuk a szemünket, de ekkor még mindig beszökhet fény a szemhéjak résein. Ezért érdemes a tenyerünket ráborítani úgy a szemekre, hogy teljes sötétség alakuljon ki. Ilyenkor ebben a finom meleg sötétségben töltekezzünk pozitív gondolatokkal, lazítsuk el a testünket finom oldalirányú hintázással. Ezt több percig is érdemes végezni, majd amikor felnézünk a monitorra, ne akarjuk feltétlenül élesen látni. Pásztázzuk a sorokat, nézegessük, rajzolgassuk át szemünkkel a betűket, mozgassuk a szemeket finoman, használjuk ki minél jobban a képernyő teljes mezejét. Aki szemüveges, az ezeket a gyakorlatokat szemüveg nélkül végezze. Összefoglalva tehát fontos azt tudatosítani magunkban, hogy a monitor előtti munka, legyen az munkahelyi vagy otthoni, megterheli a testünket az ülés miatt, és megterheli a látórendszerünket a szemünktől egészen az agyunkig. A fent ajánlott gyakorlatok azt a célt szolgálják, hogy mozgassuk át izmainkat, javítsuk a keringést a testünkben rendszeres időközönként, és sajátítsuk el az ellazult látás képességét ami valójában egy stresszoldási technika, hogy megelőzzük a szemfáradás tüneteit.

Leave a Reply

Kérem, adja meg az alábbi művelet eredményét! *