Tavaszi böjt

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog
Szerző:admin

Tavasz van, és a hagyomány szerint ilyenkor lehet megtisztítani testünket-lelkünket a salakoktól. Éljünk a lehetőséggel, használjuk ki ezt az időszakot.
Ha valaki nem tudja, hogyan lehet alapos tisztítást végezni, írjon (info@szemlelek.hu) és küldök egy cikket róla. Általános tudnivalókat pedig sokfelé találunk a neten, íme egy a sok közül:

(forrás: http://hvg.hu/egeszseg/20110309_bojt_hamvazoszerda_papa_orvos)

Jön a tavasz: a pápa és az orvos is ugyanazt mondja
2011. március 09.,
Szerző: hvg.hu

Kezdődik a böjt. A hamvazószerda – idén március 9. – a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi. De nem csak a egyház írja elő a megtisztulást, a táplálkozási szakemberek is azt hangsúlyozzák, hogy a tavasz közeledtével célszerű gondoskodni szervezetünk méregtelenítését.

A keresztények számára hamvazószerdán negyvennapos böjti időszak kezdődik, amely a húsvétra – a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap – való felkészülés. Korábban valóban szigorú szabályok határozták meg ezt az időszakot, manapság azonban csak hamvazószerda és nagypéntek “igazi” böjti nap. Ezeken a napokon csak egyszeri – hús nélküli – étkezés engedélyezett, de a katolikus egyház szerint a testi böjt önmagában nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. A negyven nap alatt javasolt a hús elhagyása, ezalól kivételt élvezhetnek a gyerekek, az idősek, a betegek és a nehéz fizikai munkát végzők.

Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve semmihét, csonkahét volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték kövércsütörtöknek vagy zabálócsütörtöknek, amikor minden farsangi maradékot megettek, hogy elkezdhessék a böjtöt. A név általában az egy héttel korábbi csütörtökre vonatkozott, valószínűleg itt a két nap szokásai egybemosódtak.

Gyász és tisztaság
Még II. Orbán pápa rendelte el a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, míg a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma már csak ezt gyakorolják. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. Mivel a régi korokban nemcsak a mulandóság jelképe, hanem mosószer és a szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.

Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus szerint egyáltalán nem véletlen, hogy az egyes vallásokhoz kapcsolódó böjti időszak a tavaszi hetekre esnek. „Mivel a téli hónapokban kevesebbet mozgunk, s a táplálkozásunk is segíti a többletkilók megjelenését, természetes az igény a megújulásra. A szervezetünk maga is méregtelenít – ez a feladata többek között a májnak, a vesének –, ráadásul normál esetben csak annyi tápanyagot vesz fel, amennyire szüksége van” – magyarázza a táplálkozási szakember. Majd hozzáteszi, hogy hetekig tartó böjtöt nem javasol, ám az mindenképpen hasznos lehet, ha egy kicsit mi is segítünk a szervezetünknek az öntisztulásban.

Azok a kúrák jók, amelyek nem pusztán a táplálkozásra figyelnek. Véget kell vetni ugyanis a négy fal közötti időtöltéseknek, a szabad levegőn való mozgás segít a szervezetnek abban, hogy zökkenőmentesebben kapcsoljon gyorsabb üzemmódba. Tavasszal ugyanis nem csak az anyagcserénk gyorsul fel, a hormonszintek emelkedése is megkezdődik. A téli, fénytelen időszak után végre kisüt a nap: egyre több endorfin és szerotonin kering a szervezetben, a tesztoszteronszint is nő, ami megemeli a libidót: nem véletlen, hogy a tavasz a szerelem időszaka. Ez a hormonemelkedés is átmeneti állapot: ha eléri a megfelelő szintet, a szervezet megnyugszik és végzi a nyári időszámítás szerinti munkáját.

A téli bőséges étkezés utáni tisztítás, illetve böjt a nyugati orvoslásban is helyet kap. A kúra célja elsősorban nem a túlsúlytól való megszabadulás, de a szakszerű böjtölés eredményeként elveszíthetünk néhány felesleges kilogrammot. Az emésztőrendszer tehermentesítésén túl, a bőséges folyadékbevitel serkenti a salaktalanítást, amely fokozza a fizikai és szellemi teljesítőképességet.

A böjtnek sokféle típusa van, az egynapos gyömölcsnaptól kezdve egészen a léböjtkúrákig. A dietetikus szerint ha valaki hosszabb böjtölést tervez – ez se tartson tíz napnál tovább – fokozatosan szűkítse, majd ismét fokozatosan bővítse a tápanyagok körét. Ha például az első nap elhagyja a húst, a harmadik napon már tarthat zöldség és gyümölcsnapot.

A táplálkozási szakember találkozott már olyan méregtelenítéssel is, amikor az egyén a kúra alatt kizárólag csapvizet fogyasztott. Ez igen vezsélyes elhet, mert hiánybetegségeket idézhet elő. De hasonló problémákkaljárhat a teaböjt is – salaktalanító gyógyteákat lehet fogyasztani –, ezért egy-két napnál tovább orvosi felügyelet nélkül nem javasolt. Orvosi felügyelet mellett, egészséges embereknél alkalmazható a gyógyteákból és a frissen préselt zöldség-, gyümölcslevekből álló néhány napos, egy hetes léböjt. A gyógyteák mellett higított, frissen facsart gyümölcslevet, szűrt, natúr zöldségleveket is lehet magunkhoz venni.

“Nem tanácsos egyedül belekezdeni egy tisztítókúrába, a böjtnek ugyanis vannak krízisei és ellenjavalatai – daganatos betegek, terhesek, inzulinos diabéteszesek, súlyos depresszív gyógyszereket szedők nem vehetnek ebben részt. Ezért szakemberek irányításával, szigorú ellenőrzés mellett, előre megtervezett program szerint ajánlott, amelyet részletes orvosi kivizsgálás, konzultáció előz meg” – mondta el korábbi megkeresésünkre Sári Erzsébet, belgyógyász, főorvos, a Dunakanyar Léböjtház orvos-tanácsadója. Mint mondta, náluk egy hétig tart az úgynevezett léböjtkúra, ennyi idő alatt ugyanis még nem ürülhetnek ki a zsírban oldódó vitaminok, ásványi anyagok. A folyamatos felügyeletre pedig azért van szükség, mert a diéta elkezdésével felszabadulnak a salakanyagok, bekerülve a keringésbe, s ez rosszullétet okozhat. A böjtvezető elmondása szerint náluk eddig – hét éve működnek – nem volt komolyabb probléma; ritkán, de előfordul, hogy fejfájásra, gyengeségre, hányingerre panaszkodnak a résztvevők. Ám, aki egyszer kipróbálta a böjtött, szinte biztos, hogy évente beiktatja azt életvitelébe.

Leave a Reply

Kérem, adja meg az alábbi művelet eredményét! *