„A rövidlátás modern korunk egyik legfontosabb problémája a fiatal generációban. Jelenleg körülbelül 2,5 milliárd embernek van fénytörési hibája, 2050-re ez a szám akár elérheti az 5,0 milliárdot is. Ennek legfontosabb oka a rendkívül gyors és gyökeres életmódváltozás, ma már majdnem mindent online intézünk.  Nemcsak a fiatal generációnak, de az idősebbeknek is alkalmazkodniuk kellett ezekhez a kihívásokhoz. …A kapcsolattartás, sokszor az ismerkedés is az online-térben történik. Továbbá az iskolán kívül is sokszor a számítógép segítségével kommunikálnak egymással a tanulók. A személyes kapcsolatteremtés kezd háttérbe szorulni. Az iskoláskorú generáció egyre kevesebb időt tölt a szabadban, természetes megvilágítási körülmények között. ” írják ennek a cikknek a szerzői.

„Ez nem csak máshol, de Magyarországon is megfigyelhető folyamat. Míg korábban a népesség negyede volt korábban valamilyen mértékben rövidlátó, jelenleg a 18 év alatti populációban 50% felett van már a myopia aránya. Korábban ezt a tendenciát csak a távol-keleti országokban láttuk, ahol nagyon sokat tanultak a versengő környezet, az európai és Észak-amerikai tudásszinthez való felzárkózási kényszer miatt.
Számos módszert próbáltak ki a myopia progressziójának megelőzése érdekében, ezek közül igazán, mindenki számára hatékony eljárást nem sikerült találni. A módszerek között van sebészi és farmakológiai, optikai eljárás eddig nem állt rendelkezésre.
Egy biztos, igazán azon rövidlátásformák progressziója előzhető meg az említett módszerekkel, amelyek nem genetikai eredetűek, hanem életmódi tényezők hatására (sok olvasás, kevés szabadban való tartózkodás, rostmentes, finomított ételek fogyasztása stb.) mutatnak progressziót „(Ők vannak egyébként többségben, mert genetikusan öröklődően sokkal kevesebb rövidlátó lenne.)

A szemészet a rövidlátás megelőzésére az atpropin cseppet találta hasznosnak, az éjszaka viselhető kontakt lencsét (ortokeratológiai lencsék) és a speciális kialakítású (DIMS) szemüvegeket.

Ami ebben a cikkben fontos, hogy az orvosi megoldásokon túl életmód ajánlásokat is megemlít.

„A kedvező hatás eléréshez érdemes legalább napi 2 órát a szabadban tartózkodni (ismeretes, hogy a szabadban való tartózkodás csökkenti a myopia progresszióját.
Az intenzív képernyőhasználat közben többször tanácsos szünetet tartani, amikor a gyermek távolra használja a szemeit.
Érdemes a képernyő előtt töltött időt is korlátozni, 6 éves kor előtt jó lenne egyáltalán nem számítógépezni, 6–10 év között napi 2-3 órában maximalizálni.
Fontos az ergonómiai szempontok figyelembevétele is, az olvasott szövegtől, okostelefon kép­ernyőjétől legyen legalább 30 cm-re a szem, a számítógép kép­ernyőjétől 60-70 cm-re.”

Én még valamit teszek hozzá ezekhez a gondolatokhoz:

• Az sem mindegy, hogyan érzik magukat a gyerekek. Mennyi elfogadással vagy épp mennyi elvárással találkoznak. Vajon olyan visszajelzést kapnak-e a környezetüktől, hogy sosem elég jó az, amit csinálnak vagy elismerik, felismerik egyedi tehetségüket, képességüket. 
• A látástrénerek azt is észrevették, hogy az elfojtott érzések is károsan hatnak a látásra. Amikor egy kellemetlen érzést nem tudunk kifejezni, nem mutathatunk ki, akkor annak az érzésnek a hatása a testen belül kezdi kifejteni a hatását, például látásromlás formájában. Ha egy gyereknek romlik a látása, érdemes például feltenni magunknak a kérdést: vajon mit szeretne valójában kifejezni? Vajon mi az, amit nem tud, nem mer szabadon elmondani, kifejezni, megmutatni nekünk?
• A tanulás módszertana is sajnos a rövidlátásnak kedvez. A magolás, a gondolkodás nélküli memorizálás egyoldalúan túlterhelheti az agyat, és ez szintén kedvez a rövidlátás kialakulásának.

A szülőknek írt könyvemben sok oldalról járom körbe a problémát és konkrét, játékos gyakorlatokat ajánlok a szülőknek arra, hogyan támogassák gyerekük látását. Ha szeretnél többet tudni ezekről a lehetőségekről rendeld meg és olvasd el a könyvemet.