Vajon eljön-e az idő, amikor a vakság jelentős része gyógyítható lesz?

Ez a kérdés még néhány évtizede inkább a tudományos-fantasztikum világába tartozott. Ma azonban egyre több jel utal arra, hogy a látás helyreállítása nem csupán távoli álom, hanem a modern orvostudomány egyik legizgalmasabb kutatási területe.

A közelmúltban Roska Botond, a világhírű magyar látáskutató adott interjút, amelyben egy olyan új technológiáról beszélt, amely nemcsak a vakság bizonyos formáinál jelenthet áttörést, hanem akár más idegrendszeri betegségek kezelésében is új fejezetet nyithat.

A sejt energiaforrása a középpontban

A kutatás középpontjában a mitokondrium áll.

A mitokondriumokat gyakran a sejtek „erőműveinek” nevezik, hiszen ezek biztosítják a működéshez szükséges energia jelentős részét. Számos betegség hátterében azonban éppen ezeknek a sejtszervecskéknek a károsodása áll.

Roska Botond és munkatársai egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amely képes egészséges mitokondriumokat célzottan eljuttatni azokba a sejtekbe, amelyek működése károsodott. A módszert a Nature folyóiratban publikálták, és elsődleges célpontja egy ritka, fiatal fiúkat megvakító örökletes szembetegség. A kutatók szerint azonban a technológia alkalmazási területe ennél jóval szélesebb lehet.

A látáskutatás új korszaka

Roska Botond neve nem ismeretlen azok számára, akik követik a látás helyreállításával kapcsolatos kutatásokat. Én is szoktam mesélni a kutatásairól és a könyvemben is írok róla.

Az elmúlt években munkacsoportja úttörő eredményeket ért el a retina működésének megértésében és a látás részleges visszaállítását célzó terápiák fejlesztésében. Kutatásaiért 2024-ben Wolf-díjat kapott, amelyet gyakran a Nobel-díj előszobájaként emlegetnek.

A kutató egyik korábbi kijelentése különösen emlékezetes:

„Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik.”

Bár ez nem azt jelenti, hogy minden vak ember látása hamarosan visszaállítható lesz, jól mutatja azt a szemléletet, amely a modern látáskutatást jellemzi: a korlátok helyett a lehetőségeket keresik.

Mit jelent ez a jövő szempontjából?

A legizgalmasabb talán nem is maga a technológia, hanem az a gondolkodásmód, amely mögötte áll.

A kutatók ma már nem egyszerűen egy-egy betegség tüneteit próbálják kezelni. Egyre inkább arra törekednek, hogy a sejtek működésének legmélyebb szintjén avatkozzanak be.

A retina különösen érdekes ebből a szempontból, hiszen valójában az agy része. Ha megtanuljuk helyreállítani a retina idegsejtjeinek működését, az nemcsak a szemészet, hanem az egész idegtudomány számára új utakat nyithat.

Magyar tudomány a világ élvonalában

Külön öröm látni, hogy egy magyar kutató ilyen meghatározó szerepet játszik ebben a folyamatban.

Roska Botond nemrég csatlakozott a Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Alapítványhoz is, amelynek célja, hogy a legkiválóbb magyar kutatók tudását és nemzetközi kapcsolatait Magyarország javára is kamatoztassa.

A látás helyreállítása ma még számos kihívást tartogat. De az ilyen kutatások arra emlékeztetnek bennünket, hogy a tudomány folyamatosan tágítja a lehetséges határait.

Lehet, hogy ma még csak reménynek tűnik. De a jövő nagy áttörései gyakran pontosan így kezdődnek…