Orvosként a betegségek gyógyításával kapcsolatban sok mindent megtanítottak az egyetemen és utána is. Amit viszont nem tanítottak meg az az, hogy mi az egészség illetve hogy mi a jó látás. Az egészség szerintem nem a betegség hiánya. A jó látás nem csak azt jelenti, hogy elolvassuk a teszttábla betűit 5 méterről.

A látásunk valójában sokkal több, mint egy élettani folyamat vagy elekrtomos impulzusok sorozata.

Rengeteg élmény kapcsolódik hozzá: a figyelem, gondolkodás, az érzések hosszú sora. Fontos szerepe van a mozgásunk koordinálásában, világképünk alakulásában, emlékeink kialakulásában, kapcsolatunkban a világgal és önmagunkkal.

A szemeink egészsége nem választható el a testünk egészségétől, hisz a testünkben minden mindenhez kapcsolódik, egységes rendszert alkot. Az ember ráadásul nyitott rendszer, kapcsolatban áll a környezetével: hatnak ránk a külső körülmények. A hőmérséklet, pára, szél, hangok, színek, sugárzások, a bevitt ételek és italok mind mind kifejtik a hatásukat. 

Sosem értettem, hogy tud az orvostudomány kiszakadni mindebből és izoláltan vizsgálni az emberi szervek működését.  A betegség központú orvoslás hogy tud segíteni bennünket abban, hogy egészségesek legyünk? Hogyan tudunk megőrizni valamit ha azt sem tudjuk, hogy mi az? Hogyan tudjuk megőrizni a jó látásunkat, ha nem tudjuk mit jelent jól látni, mi tesz neki jót és mi nem? 

Egyéni és csoportos óráimon elmondom a tanítványaimnak, mik azok a külső-belső körülmények, amik a jó látást támogatják. Az egyik tanítványom ezt a visszajelzést írta:

"Köszönöm szépen, hogy a 4 hetes kurzusán sok tapasztalattal gazdagodhattam. Ennek segítségével fokozatosan változik, ahogy a szememről és a látásomról gondolkozom. Azóta is sok éles pillanatom volt. Sokszor, ahogy mondtam nem is a gyakorlatok alatt, hanem teljesen váratlanul két gyakorlat pl. napoztatás között. Gondolom ezek fognak sűrűsödni idővel. Ha megengedi egy érdekes élményt még megosztok Önnel. Pár éve  a Pireneusokban nyaraltam. Olyan jól éreztem magam az adott társaságban, annyit nevettem, hogy teljesen elfeledkeztem magamról. Már ott is érzékeltem, pár nap után, hogy teljesen élesen látok!!!! Hazatérve szemüveg nélkül vezettem!!!! Ez a hihetetlen csoda aztán pár nap múlva, ahogy visszatértem a hétköznapokba- elmúlt. Az Ön ismereteiben értettem meg, hogy a kisimult, önfeledt idegrendszer mennyire fontos feltétele a jó látásnak. Mondhatnám az alapja, mert ott kint én semmiféle látástréninget nem végeztem ( kiv. sok napsütés volt). Köszönöm még egyszer, hogy megismerhetjük Ön által ezt a módszert. U.i.: olyan jó volt látni a képernyőn, hogy Ön sokat mosolyog."

Remélem sokaknak tudok inspirációt és tanácsot adni ahhoz, hogyan találnak vissza a jó látáshoz. Egyéni és csoportos, élő és online formában is találhatsz lehetőségeket a honlapomon, bátran keresd meg ami neked a legmegfelelőbb.