Sok éve figyelem azt, hogyan látnak az emberek amikor szemészként vizsgálom őket és mit ad illetve vesz el tőlük a szemüveg.
Először is fontos érteni, hogy a látás egy rendkívül összetett folyamat, és a szem csak egy apró de fontos eleme. A látás azonban az agyunkban jön létre…Ezért sok egyéb tényező is hat rá, nem csak a hullámhosszak, fénytörési törvények, fizikai paraméterek. Biztos sokan tapasztaltál, hogy ha kipihetnek, jobban látnak. Ha fáradtak, rosszkedvűek, vagy olyat kell olvasni, amit nem szeretnek, akkor rosszabbul látnak. Jobban látunk napfényben és rosszabbul gyenge fény mellett. Ha nagyon dühösek vagyunk, szintén szinte megvakulunk a dühtől. Vannak átmeneti látászavarok amiket a szemészek keringési zavarnak hívnak, ilyenkor magától helyreáll a látás következmények nélkül.
A szemészek látásvizsgáló táblákkal nézik meg a látást. Ezek a táblák azonban csak egy nagyon kis szegmentjét vizsgálják a képességünknek. Több, mint 100 évvel ezelőtt arra találták ki őket, hogy a szemüveg dioptriáját be tudják mérni, de valójában magáról a látásról minimális információt kapunk.
Ha valaki életlenül lát akkor a szemészek a nagyító vagy kicsinyítő lencsékkel korrigálják ezt. Sajnos néha nem a legmegfelelőbbel, hanem amit annak gondolnak, tehát nem ellenőrzik le a látást, hanem életkorra, egyéb beidegződésekre szabják meg a dioptriát. A szemüveget viselve aztán a szem élesebben lát, ámde bizonyos funkciói lecsökkennek. Minél nagyobb a dioptria, annál inkább. Ezt úgy lehet észrevenni, hogy ha valaki feltesz egy szemüveget, hordja akár pár percig is és utána leveszi, sokkal rosszabbul fog látni egy darabig. Minél fiatalabbak vagyunk, ez az idő annál rövidebb és minél idősebbek, annál hosszabb.
Érdekes módon ha türelmesek vagyunk a beteggel és néhány tanáccsal megtanítjuk arra, hogyan olvassa a betűket, még ott a vizsgálószékben látványos változásokat érhetünk el. Ezekről a tanácsokról fogok legközelebb írni.
Dr Ungváry Lilla