Mi a jó látás? Doktornő, jól látok?

…kérdezik gyakran a betegek. Legszívesebben visszakérdeznék: maga hogy érzi? Jól lát vagy nem lát jól? Hisz nem én látok az ő szemével, hanem mindenki a saját szemével lát…Én legfeljebb bizonyos módszerekkel mérni próbálom a látását.

A mérni próbálom azért indokolt kifejezés, mert a látás sokkal több annál, minthogy megnézzük egy szabványtáblán ki hány sort tud elolvasni. Még a szakmabeliek is tudják, hogy ez a látóélesség vizsgálat pusztán egyetlen, persze fontos jellemzője a látásnak, de azon kívül még sok nagyon fontos része is van, amit pedig más módszerekkel próbálunk körüljárni. A probléma először a lézeres műtétek után vált nyilvánvalóvá. Kiderült, hogy hiába lett a műtét után 1,0 a látóélesség, azaz 100%-os, a betegek sokszor elégedetlenek voltak az eredménnyel. Káprázott, életlen volt a kép, sok panasz volt. Akkor elkezdtek újabb tesztek után nézni a szakmabeliek. Lett aztán kontrasztérzékenység teszt, káprázás vizsgáló teszt, kérdőíves elégedettség mérés, sok minden. A lényeg, hogy egyetlen olyan teszt sincs, ami a látás minden összetevőjét egyszerre és jól jellemezné.

Ezért (is) fontos önmagunk ismerete, testünk működésének, funkcióinak megfigyelése, karbantartása. Mert az orvos fontos dolgokban segíthet, de mi élnük a testünkben, nekünk kéne legjobban ismernünk, mire hogyan reagál, mi tesz jót neki, mi nem.

Ismerjük, figyeljük meg ezeket.

Néhány ötlet: nézzük meg, látásunk változik- e a kedélyállapotunktól. Változik-e a fáradtsági állapotunktól. Változik-e attól, hogy mit nézünk? Ha változi, mi változik? Van-e a két szemünk között különbség? Van-e különbség a látásunkban reggel és este, hétvégén és hétköznapokon?

Érdekes és fontos megfigyeléseket tehetünk, amelyek első lépésként szolgálhatnak a későbbi gyógyításhoz, amikor esetleg problémánk támad az egészségünkkel, látásunkkal, szemünkkel.

dr. Ungváry Lilla