Az alábbi cikk a tanulási nehézségekről szól. Van benne egy mondat, ami azt írja, a nagyon akarás nehezíti a jó tanulást. Nos, ez a látásról is elmondható: ha nagyon akar jól látni a gyerek, attól feszült lesz és rosszabbul fog látni! Ezt gyakran tapasztalom a rövidlátó gyerekeknél! Sokuk eminens, jól tanuló gyerek, és szépen romlik a rövidlátásuk is…

Sok játék, lazítás, szülői elfogadás, ölelés ajánlott az általam tanított gyakorlatok mellé.

gyerekek (forrás:National Geographic)

És akkor íme a cikk:

„Kiosztásra kerültek a félévi bizonyítványok. Biztosan sokan vannak, akik büszkén mutatják otthon az értékelést, de olyanok is akadnak, akik kevésbé lelkesek a bizonyítvány bemutatását illetően.A gyengécske bizonyítványnak igen sok oka lehet. Nem biztos, hogy olyan buta az a gyerek, az sem feltétlenül biztos, hogy lusta. Gyakran találkozni igen jó képességű, magas intelligenciájú tanulókkal, akiknek a szüleik is igyekeznek sokat segíteni, az iskolában mégis bukdácsolva képesek csak haladni. Hogyan is létezhet ez? Dr. Paul E. Dennison pedagógus, az ún. edukineziológia megalkotója is ezt a kérdést kezdte el vizsgálni még a hatvanas években. Kutatásai során kiderítette, hogy sok esetben az a probléma oka, egyes gyerekek „túl erősen akarnak” megfelelni az iskolarendszer elvárásainak, ezáltal a két agyfél tevékenységét összehangoló mechanizmus egyszerűen kikapcsol, vagyis a középvonalat keresztező prblémákból származnak a nemkívánatos következmények különösen az írásban és az olvasásban. Felveszik az információkat agyuk hátulsó területe számára, de ezek az információk nem tudnak eljutni agyuk elülső területére, mint kifejezések. Ez a „kifejezéstelenség” pedig sikertelenséget okoz újra és újra.A megoldást ezért a kutatók abban látták, hogy valamilyen módon ismét összekapcsolják a két agyféltekét, elősegítve ezzel a „teljes aggyal” tanulást. Ezért dolgozták ki az „agytornát”, ami játékos és egyszerű gyakorlatokból álló tornaszerű mozgás.  Számos módszer és trükk létezik, amely hatékonyabbá és könnyebbé teszi a tanulást, íme néhány jó tanács.- Néha a legyegyszerűbb dolgok a leghatékonyabbak. Ilyen például séta, a gyaloglás. A tanulás előtt egy kis séta a friss levegőn nagyon sokat segíthet. A gyaloglás egy összehangolt mozgásforma, ráadásul kíméletesen serkenti a szívet, a keringési rendszert, és a légzést. Csökkenti a stresszt, a feszültséget és elősegíti a fontos olajok keringését a bőrben.- Jó tudni, hogy agyunk 20 fokos hőmérsékletenműködik a legjobban.- Tanulás közben érdemes időnként vizet inni. Nem csak azért, mert a sok folyadék jó a veséknek és a méreganyagokat is ez távolítja el a leginkább, hanem azért, mert szervezetünk mintegy háromnegyede víz, és agyunk is könnyebben működik, ha megkapja azt, amire szüksége van.

– Sok gyerek néha annyira feszül a sok házi feladat és tanulnivaló miatt, hogy szinte bénultnak érzi magát, és lélegezni is elfelejt. No jó nem teljesen, de az ideges „pihegéssel” a szervezet nem kapja meg a szükséges frissességet. Amint a gyermek odafigyel a légzésére, és néhány mély levegőt vesz, könnyebben eltűnik a zavar és a feszültség érzése is. A mély légzés mind a testet, mind az agyat egyensúlyba hozza. Az oxigén táplálja, masszírozza minden porcikáját, és egyben erősíti az immunkrendszerét is.

– Olyan helyet érdemes választani a tanuláshoz, ahol nem vonja el a környezet a gyermek figyelmét. Nem tanácsos tehát sem bekapcsolt televízió vagy rádió, sem utcára néző ablak mellett tanulni.

– Érdemes viszont még a megtanulandó anyag elolvasása előtt elgondolkodni azon, mit is tudunk az adott témáról. Így érdekesebbé válik a tanulás, gyorsabban is megy majd ezután a ráhangolódás után, és valószínűleg hosszabb ideig fogunk a tanultakra emlékezni.

– Amikor tanulás közben egy-egy szót vagy kifejezést nem értünk, vagy csak félig értünk, feltétlenül nézzünk utána a pontos jelentésnek! Ebben segít az értelmező kéziszótár vagy az idegen szavak szótára. A tanulás közben fellépő fáradtságérzet legfontosabb okát küszöböljük így ki.

– Érdemes vázlatot készíteni még akkor is, ha úgy tűnik, ez lassítja a tanulást. Agyunk ugyanis a rajzos, térképszerű vázlatokat könnyebben és tartósabban képes rögzíteni. Legalább a tankönyv margójára érdemes egy kis apró rajzot készíteni, ami jelzi számunkra a tanultak lényegét.”

Ajánlott irodalom:
Dr. Paul E. Dennison és Gail E. Dennison: Észkerékkapcsoló
Dr. Paul E. Dennison és Gail. E. Dennison: Észkapcsoló Agytorna
Carol Ann Hontz: Rejtett kincsünk

Kobera Enikő

forrás: http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=247&topic=12

About the Author dr. Ungváry Lilla


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket karakterrel jelöltük

{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}