Mitől kímélnek meg a homályok?

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog
Szerző:admin

A múltkor egy tanítványommal beszélgetve feltettem neki ezt a kérdést: Vajon mi a jó abban, hogy homályosan lát? Mitől kímélik meg a homályok?

Nem tudott rá mit mondani, úgy gondolta, semmi jó nincs abban, hogy homályosan lát messzire.

Később tanítottam neki egy gyakorlatot, amire azt mondta: Vajon mit fognak szólni a szomszédok, ha látják, hogy ezt a gyakorlatot végzi?

Ekkor ismét megkérdeztem tőle: Mi van akkor, ha épp az ilyen gondolatoktól szeretné megkímélni a homályos látás? Milyen jó, ha nem látja mások ott vannak-e, ránéznek-e és hogyan néznek rá. Ha nem látja, nem zavarja igaz? És akkor végre azt csinálhatja, ami jól esik neki.

Vajon lemondunk vágyainkról, őszinte megnyilvánulásainkról azért, mert tartunk mások ítéleteitől? És vajon tudunk-e ítélkezés mentesen ránézni a környezetünkre? És önmagunkra? Nem könnyű, de a nagy bölcsek azt mondják, valahol itt kezdődik a valódi szabadságunk.

Mindenesetre érdekes eljátszani azzal a gondolattal: Mitől kímél meg a homály? Miben segít? Hogy tudnám észrevenni és értékelni amit kapok tőle?

A szavak ereje

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog
Szerző:admin

Zöldhályogos tanítványom kevés van, talán hárommal találkoztam a 10 év alatt. Ez egy idegrostokat érintő keringészavar, aminek a látótérben megjelenő kiesések a tünetei. Az orvostudomány szerint nem gyógyítható, lassan vagy gyorsan romló állapotként ismerik és kezelik, elsősorban szemcseppekkel, néha műtéttel.

Ugyanakkor a látástréning világában sokan foglalkoznak sikeresen ezzel a betegséggel, elsősorban a lazítás különböző formáinak alkalmazásával, a szorongások oldásával sikerül javítani a szem keringését.

Nekem is van sikerélményem ezzel a betegséggel. Már a második zöldhályogos tanítványom hív fel pár hónapon belül azzal, hogy stagnál illetve javul az állapotuk . Látszólag ez nem olyan nagy hír, de nekik az. Azért, mert az orvos a diagnózis felállításakor azt mondta nekik, hogy ez csak romlani tud és hogy meg fognak vakulni.

Hogyan érezheti magát az, akinek ezt mondják? A minimum az, hogy elkezd szorongani, aggódni, esetleg depressziós lesz. Egyikük az öngyilkosság gondolatát forgatta a fejében.

Amikor találkoztam velük az első dolog volt, amit fontos volt elmagyarázni nekik: az orvos szava nem kell, hogy igaz legyen. Az orvos a betegséget ismeri, a betegség tüneteit mondja el, a beteg pedig ezeket fogja érzékelni magán, ezt hozza létre. Ez egy szuggeszció, egy hatalommal felruházott tekintély szavát a magunkévá tesszük és létrehozzuk. Éberséggel, tudással azonban elkerülhetjük ezt.

Szóval sokat beszélgettem velük erről és sok pozitív példát, történetet meséltem nekik arról, hogy a gyógyulás lehetséges, főleg ha hiszünk benne és teszünk érte. Kaptak gyakorlatokat is amiket mindketten rendszeresen végeznek, hónapokon, éveken át. A szemre ható vitaminokat, zöldségeket és gyümölcsöket esznek, mozognak, lazítanak, gyakorolnak. És mindez meghozza az eredményét. Mindketten jobb állapotban vannak. A kezelőorvosok csodálkoznak és nem hisznek a szemüknek…

Jó lenne, ha az orvosok tudnák, milyen ereje van a szavaiknak és tudatosan bánnának ezzel az erővel. Sajnos jelenleg sokszor félelmet akarnak kelteni a betegben és azzal akarják rávenni őt, hogy kövesse az utasításaikat, tegyék meg amit előírnak nekik. Szerintem nem ezzel az eszközzel lenne jó dolgozni, hanem elmagyarázni a betegség lényegét és megmagyarázni, mivel tudunk segíteni. Ha a beteg be van vonva, érti mi miért történik, mi miért fontos biztos, hogy magunk mellé tudjuk állítani.

A félelemmel való fenyegetés egy régi beidegződés. Gondoljunk bele, gyerekkorunkban hogyan ijesztgettek bennünket a szüleink, amikor meg akartak óvni minket. “Ne mássz fel oda, mert leesel és eltöröd a lábad! Ne dugd be az ujjad a konnektorba mert megráz az áram! Ne gyűjts tüzet mert felgyújtod magad!” Rengeteg ilyen mondat lehet az alapja annak, hogy aztán felnőtt korban is ehhez az eszközhöz folyamodunk.

Pedig a motivációval, a pozitív dolgokkal is lehet eredményt elérni. A gyógyulás öröme, a siker öröme, a boldogság érzése is adhat erőt ahhoz, hogy el akarjunk jutni oda.

Mit tehetünk? Ha orvosnál jártunk és megijesztettek minket, próbáljunk megnyugodni. A félelem érzése nem segít gyógyulni. Kövessük az előírásokat, szedjük a gyógyszert vagy bármit de közben elkezdhetünk tenni dolgokat a jóllétünkért. A pihenés, a táplálkozás, a mozgás, az öröm érzése, a látást támogató gyakorlatok mozgósítják a szervezet öngyógyító erejét. És a szervezet képes a regenerálódásra.

A számítógépes szemvizsgálatról

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog
Szerző:admin

Nemrég szemészeti rendelést végeztem egy rendelőben és megmértem számítógéppel az egyik vizsgált dolgozó fénytörési hibáját.

Az eredmény:

Amikor megvizsgáltam, akkor viszont nem találtam ekkora eltéréseket. A jobb szemével tökéletesen látott, a ballal 70 %-osan és -0,75 dioptria cylinderrel az a szem is 100%-os volt.

Arra gondoltam, ez remek alkalom arra, hogy megosszam a számítógépes szemvizsgálattal kapcsolatos gondolataimat.

A számítógép a szem alakját méri meg és abból kalkulálja ki a fénytörési hibát. Szemész kollégáim akik a szakmára tanítottak a Szabolcs utcában felhívták a figyelmem arra, hogy ne egy az egyben támaszkodjak a mérési eredményre, mindig ellenőrizzem le a szubjektív fénytörést. Amióta a látást ott vizsgálom, ahol az valójában kialakul- az agyban – azóta még inkább fenntartásokkal kezelem ezeket a mérési eredményeket.

Láttam azt is, hogy hogyan lehet befolyásolni a számokat. Egyszer Vén Péter eljött a rendelőbe és azt mondta, játsszunk egy kicsit. Beült a számítógépbe és megmértem a szemét, aztán másra gondolt és megint megmértem a szemét. A 2 érték több dioptriányi eltérést mutatott! Péter nagyon tudta, hogyan tudja előidézni a rövidlátást és hogyan tudja eltüntetni a mentális állapotával.

Jacob Liberman is hosszan ír a Take off your glasses and see című könyvében (Dobd el a szemüveged és láss) arról, hogy a szem alakja és a látási képességünk nem egyenesen arányos. Mindenféle mért érték ellenére képesek vagyunk tökéletesen látni! Erre ő maga is élő bizonyíték: a számítógép rövidlátást és asztigmatizmust mér neki, miközben több, mint 100%-os látása van távolra és közelre is.

A számítógépes szemvizsgálat nem arról szól, hogy hogyan látunk, hanem arról, hogy a gép mit mér és azt egy átlagos normál értékhez hasonlítva értékeli. Ráadásul közelre nézünk a gépbe ezért kicsit más értéket mér, mint ha valóban távolra néznénk a végtelenbe.

Ha a látásunkról van szó és annak megítéléséről, akkor ne másoknak higgyünk, hanem figyeljük meg mi magunk, mit is látunk és hogyan. A látásunk sokkal inkább a hiteinkről, korábbi tapasztalatainkról szól, mint a szemünkről!