Ha hiszem, látom!

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog, Látásunk titkai-blog
Szerző:admin
Hiszem, ha látom! -mondja a szólás. Vajon tényleg így működik az érzékelés? Meglepő, hogy az idegtudományok kutatásakor is azt fedezik fel: nem azért látunk valamit, mert ott van, hanem mert hisszük, hogy ott van. Tehát inkább így helyes a mondat: azért látom, mert hiszem. Erről Wayne Dyer sok évvel ezelőtt már írt egy könyvet:You will se it when you believe it. (látni fogod, amikor hiszel benne) És ezen a linken meg is hallgathatjátok Wayne-t erről a témáról. És ami érdekes: ugyanezt találta meg dr Bates is, amikor a képzelet fontosságát hangsúlyozta a látásban. Amit élesen és tisztán el tudunk képzelni, és még pozitív érzéseket is tudunk mellé m kötni, az előbb-utóbb megjelenik a (külső) világunkban, azaz látni fogjuk.  

A tenyerezés és az Oled tévé

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog, Látásunk titkai-blog
Szerző:admin
Mik a színek? Nap mint nap érzékeljük őket, de vajon megállunk-e néha 1-1 pillanatra rácsodálkozni és elgondolkodni a mibenlétükön?

Színlátókat gyakran vizsgálva rendszeresen találkozom azzal, mennyire szubjektív dolog a látás. A színtévesztőnek nem lehet elmagyarázni, mi az a szín amit ő és én másképp látunk. Sőt, valójában azt sem tudhatjuk az a piros amit én annak hívok egy másik ember számára milyen élmény.

A látásnak van egy szubjektív világa, egyedi, összehasonlíthatatlan megtapasztalása a világnak.

A színek a fény és sötétség gyermekei az ősi írások szerint. Ha csak sötétség van-nincsenek színek. Ha csak világosság van, akkor is eltűnnek. Mindkettőre szükség van a színek élményéhez. És minél tökéletesebben van jelen mindkét pólus, annál szebbek a színek.

Nemrég egy műszaki boltban rácsodálkoztam egy OLED tévére. Elképesztő színei vannak, szinte valószínűtlenek. A leírások szerint azért, mert rájöttek ezzel a technológiával, hogyan tudnak még mélyebb feketét létrehozni. És ha szebb a fekete, szebbek a színek is.

Eszembe jutott Bates egyik alapvető gyakorlata, a tenyerezés. Ilyenkor eltakarjuk a szemeket és hagyjuk a sötétségben megpihenni, feltöltődni a látóbíbort, a recehártya érzékelő anyagát. Ha kellő ideig vagy mélységig eljutunk vele, a szemünk kinyitásakor sötétebbnek látjuk a feketét, élesebbek lesznek a kontrasztok, megváltoznak a színek. A természet is használja ezt a felfrissítő sötétséget a látás javítására, feltöltésére, úgy hívják: pislogás. Minden pislogás alkalmat ad a szemnek a regenerálódásra. Ezért is annyira rossz, ha nem pislogunk eleget (percenként 40-60-at!) például a képernyő bámulásakor vagy feszült figyelemmel nézéskor (pl. iskolában a gyerekek).

Ha gyorsan akarsz jót tenni a szemeiddel, takard el gyakran őket a tenyereddel és hagyd, hogy feltöltődjenek!

				

Érdekességek a látás világából

Kategória:Gondolatok az egészségről-blog, Látásunk titkai-blog
Szerző:admin
ÉRDEKESSÉGEK A LÁTÁS VILÁGÁBÓL MEGFIGYELÉS
Figyeld meg a következő számsort úgy, hogy az egyik szemed letakarod, a másikkal pedig a számsor közepén lévő 0-ra összpontosítasz! (Nem könnyű, de figyelj rá, hogy a szemed mozdulatlan legyen!) A 0 környezetében hány számot látsz élesen eközben?

A vakfolt vizsgálata Ahol a látóideg áttöri a retinát, nincsenek érzéksejtek a retinánkon. Ezért a látóterünkben mindig van egy olyan térrész, amit nem érzékelünk. Ez általában azért nem zavaró, mert a két szemnél ez a terület máshová esik, agyunk tehát a másik szem információja alapján pótolja ezt a hiányt.
MEGFIGYELÉS
Az alábbi ábrán egy kerek foltot és egy keresztet láthatsz. Takard le a bal szemed, jobb szemmel pedig a képernyőn szemből nézd a foltot! (Ekkor általában a látásod perifériáján érzékeled a keresztet is.) Ha közelíted vagy távolítod a fejed a képernyőtől, találhatsz egy olyan helyzetet, amikor a kereszt teljesen eltűnik. Ilyenkor a kereszt képe éppen a vakfoltodra esik. (A bal szem vizsgálatakor a keresztet nézve a folt képe tűnik el.)

Talán meglepő, hogy a látásunk ennyire kevéssé éles és a látóterünkből is hiányoznak helyek. Ezt a szem nagyon egyszerűen kompenzálja. A szemünk szinte állandóan finom mozgásokat végez, így az éleslátás helye is nagyon gyorsan változik. A két szemből érkező képeken a vakfolt máshová esik, ezért amikor az agyunk a két képet egyesíti, az üres helyet a másik szemből érkező képpel "kitölti". Másrészt agyunk a kevésbé élesen látott perifériáról érkező információt is jól feldolgozza. Ezt bizonyítja az is, hogy olvasáskor nem szükséges minden betűt pontosan látnunk, a szemünk egy nem túl hosszú szót egyetlen rátekintéssel átfog úgy, hogy egy betűre "fixál", a többit a perifériális látással érzékeli. Ez természetesen egy hosszabb tanulási folyamat eredménye, és az eredményességét jelentősen befolyásolják az olvasó előzetes ismeretei is.